A 2016-ban megnyitott csendőr emlékkiállítás a tömörkényi községháza egyik szobájában látható (korábban itt egy postatörténeti kiállítás volt) és az 1945-ben megszüntetett rendvédelmi testületnek, a Magyar Királyi Csendőrségnek állít emléket.

A kiállítás felvillantja a csendőrség mindennapjait. A szoba egyik felében egy legénységi szállás néhány bútordarabja látható, a falon korabeli fotókkal. A másik oldalon egy képzeletbeli őrsiroda bútorai, az íróasztal üveglapja alatt pedig korabeli dokumentumok másolatai tekinthetőek meg. Kézbe lehet venni (és olvasgatni) a Csendőrségi Lapok egy-egy példányát, és a Csendőrségi Szolgálati Utasítás (Szut) egy példányát. A baloldali falon szintén található húsz fotó, amelyek a csendőrök mindennapjait mutatják be.

A Magyar Királyi Csendőrséget az 1881. II. és III. törvénycikkel hozta létre az országgyűlés, Ferenc József pedig ezt 1881. február 14-én szentesítette. (Ezért lett utóbb ez az időpont a Csendőrség Napja.) Ezt a típusú rendvédelmi testületet franciaországi mintára hozták létre a 19. században, számos európai államban. A feladata a vidéki közrend fenntartása volt, elsősorban a bűn megelőzése. Sajátossága az, hogy míg a városokban lévő rendőrség a belügyi tárca fennhatósága alatt működött, addig a csendőrség 1920 előtt egyszerre tartozott a honvédelmi- és a belügyminisztériumhoz.

Az ún. tanácsköztársaság alatt megszüntetett testületet 1920-ban szervezték újjá, ekkor hét csendőrkerületet alakítottak ki, de az 1938-41 közötti területgyarapodások miatt utóbb még hármat szerveztek. A kerületekhez 2-4 szárnyparancsnokság tartozott, a szárnyak szakaszokra, azok pedig őrsökre tagozódtak. A szárny- és szakaszparancsnokságok nagyobb városokban, az őrsök a járási szolgabíróságok székhelyein működtek, és 5-7 fős állományúak voltak. Egy csendőrre legfeljebb 60 km² juthatott, azonban ez a párban járőrözés miatt a járőrnek 120 km²-t jelentett.

A csendőrség legénységi, altiszti állományának döntő többsége szegény sorsú parasztcsaládok fia volt. Az alapvető feladatukon, a járőrözésen kívül rendszeresen tanultak, tovább képezték magukat. Az őrsök az élelmezés tekintetében gyakorlatilag önellátóak voltak, saját szükségletükre megtermelték a zöldséget, tartottak állatokat is.

A csendőrség létszáma az első világháború kitörése előtt mintegy 12.000-es volt. Az 1920-as évek végén nem érte el a 9.000-et sem, de a fokozatos létszámbővítés, illetve a területgyarapodások miatt 1941-ben már mintegy 22.000 fő volt a testület létszáma.

A Magyar Királyi Csendőrséget létrehozása után 65 évvel az Ideiglenes Nemzeti Kormány egy rendeletével megszüntette. A kollektív büntetéssel sújtott testület tagjaira évtizedekig tartó üldöztetés várt.

Érdekes adományhoz jutott az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark. Fábián László néprajzkutató, a Csengeri Helytörténeti Múzeum vezetője (akinek fölmenői között több csendőr van) érdekes, korabeli fotókat ajándékozott az Emlékparknak. Ezek csendőrportrék, illetve csoportképek. A legérdekesebbek azok a képek, melyeken álruhás csendőrnyomozók láthatók.

Amennyiben többet szeretne megtudni az Emlékparkról, kérem látogassa meg a honlapunkat!  www.opusztaszer.hu.

(X)

Közölték, hogy az eredeti funkcióhoz hasonlóan egy nagy méretű bálterem és több konferenciaterem is lesz benne, valamint helyi és nemzetközi specialitásokat kínáló étterem és wellnessközpont.

A közleményben jelezték: a rövidesen elkezdődő felújítási munkálatok során régi fényében állítják helyre a századfordulós magyar szecessziós építészet kiemelkedő darabját, amely Bálint Zoltán és Jámbor Ferenc építészek tervei alapján épült. Az 1902-ben megnyílt szálló előbb Pannónia, majd Dacia néven fogadta a látogatókat. Az 1995-ös privatizáció idején az akkori alkalmazottak vették át a szállodát működtető cég részvényeit, majd 2007-ben egy román üzletember vásárolta meg a céget, aki a szálloda felújítására készült, de terveit a gazdasági válság meghiúsította. Azóta az épület állaga erősen leromlott. Megmenekülésének az adott esélyt, hogy 2020-ban a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány tulajdonába került – emlékeztettek a közleményben. A beruházás a kiemelt műemléki státusszal összefüggő előkészítést és engedélyezést követően kezdődhet el.

A befektetők közlése szerint a fejlesztésről a közelmúltban aláírta a megállapodást a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány, az IHG Hotels & Resorts, valamint a Hotel & More Group. A szatmárnémeti polgármesteri hivatal korábban biztosította az új tulajdonost: kész minden segítséget megadni ahhoz, hogy a város egyik leghíresebb épülete visszanyerje régi pompáját. Azt is közölte, hogy európai uniós forrásokból megújul a város régi főtere, ahol a Pannónia szálló is áll. Ezek a térfelújítási munkálatok már folyamatban vannak.

Fotó: https://magyarepitok.hu/

Magyarország és Románia miniszterelnök-helyettese, valamint magyarországi és romániai római katolikus és görögkatolikus érsekek és püspökök jelenlétében áldották meg a felújított római katolikus püspöki székesegyházat augusztus 21-én, szombaton. A műemlék-felújítást az Európai Unió, valamint a román és a magyar állam finanszírozta.     

Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese a hálaadó mise utáni köszöntőjében Szent István életpéldájára hivatkozva azt mondta, hogy mindenki ott legyen ország- és nemzetépítő, ahová az élet állította. Azt is felidézte, hogy a király uralkodása végén Szűz Máriának ajánlotta a magyar koronát és az országot. \"Ezzel az immanens magyar történelemnek transzcendens távlatokat adott. Arra hívott mindannyiunkat, hogy a népünk történetét üdvtörténetté formáljuk. Azt kívánom magyaroknak, románoknak, katolikusoknak, reformátusoknak, ortodoxoknak, hogy megértsük és kövessük Szent István példáját, és égi közbenjárása segítsen bennünket az üdvösség útján\" - fogalmazott Semjén Zsolt.

Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes úgy vélekedett, hogy azok a társadalmak, amelyek lemondtak a szent időről a profán idő javára, eltévedni látszanak a történelemben. Szerinte ezek a társadalmak előbb-utóbb megtagadják a múltat, eltörlik azt, és ezáltal fölszámolják egy közösség, egy nép, egy nemzet láthatatlan, ám annál fontosabb szellemi gyökereit. Hozzátette: minden eddigi ilyen próbálkozás kudarcot vallott, és minden hasonló építmény, amely nélkülözi a szent teret és időt, összeomlott. \"Ahol új templom épül, ott, ahol a régi templomot felújítják, ott, ahol helye van az újnak a régi mellett, ott, ahol a holnapot a tegnapi napra építik, és ott, ahol a vékony gyökerek, a hajszálerek életben maradnak, ott erős közösség él, amely képes megmaradni, képes újat teremteni, képes tervezni és építkezni\" - jelentette ki az RMDSZ-es politikus.

Cseke Attila romániai fejlesztési, közigazgatási, és közmunkálatokért felelős miniszter elmondta: az általa vezetett tárca Erdélyben és Partiumban 54 műemléképület felújítását finanszírozza, amelyek közül 28 templom vagy székesegyház. Ezekkel a felújításokkal \"megerősítjük a gyökereinket, felmutatjuk értékeinket, ugyanakkor a jövő felé is fordulunk\" - tette hozzá.

Schönberger Jenő szatmári püspök prédikációjában arra emlékeztetett, hogy minden keresztény közösségnek feladata templomot építeni, nemcsak kőből, hanem lélekből is. Megjegyezte: ha a szatmári székesegyház szerényebb is, mint a szomszédos egyházmegyék püspöki katedrálisai, sok ember hitének, szeretetének, áldozatkészségének a tanúja. A Szatmári Római Katolikus Egyházmegye 1804-ben jött létre, miután az Egri Egyházmegyét három részre osztották. Az ez után épült püspöki székesegyházat 1837. augusztus 20-án szentelték fel.

Amint azt a felújított székesegyházat megáldó szombati misén ismertették: a püspökség az Európai Unió regionális operatív programja keretében nyert 10,8 millió lejes (771,1 millió forint) támogatást az épület teljes felújítására, és ezt az összeget a román kormány 1,9 millió lejjel (135,6 millió forint) egészítette ki. A püspökség önrésze 260 ezer lej (18,5 millió forint) volt. A beruházás során előre nem látott többletköltségek fedezését a magyar kormány vállalta, kétmillió lej (148 millió forint) értékben. A felújítás során a bádogtetőt réztetőre cserélték, restaurálták a székesegyház kő- és fémelemeit, kicserélték a padlót, korszerűsítették a fűtésrendszert, újrarendezték a templom udvarát.

Fotó: RMDSZ

Színházi előadások, filmek, koncertek, gyerekeknek szóló foglalkozások és gasztronómiai programok is lesznek a szatmárnémeti 20. Partiumi Magyar Napokon (PMN), amely augusztus 18. és 22. között zajlik az erdélyi városban - közölték pénteken a szervezők.    

A régió egyik legjelentősebb kulturális és szórakoztató rendezvénysorozatának számító Partiumi Magyar Napok programkínálatában most is kiemelkedő helyet foglalnak el a színházi előadások. A rendezvénysorozatot a Monarchia Operett Sissi, a magyarok királynéja című produkciója nyitja meg, amelyet Kerényi Miklós Gábor rendezett. Augusztus 20-án a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának évadnyitó gálájára várják a nézőket. Augusztus 21-én a Partiumi Magyar Napok ötletgazdája, Bódi Attila Lázadni veletek akartam című regényének színpadra alkalmazott változatát tekintheti meg a közönség Sebestyén Aba rendezésében és a marosvásárhelyi Yorick Stúdió előadásában.

A közönség két nagyjátékfilmet, a Nagy Viktor Oszkár által rendezett Becsúszó szerelem című vígjátékot és a Szász Attila által rendezett Apró mesék című történelmi filmet, illetve a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári filmszakán végzett szatmári fiatal tehetségek alkotásait is megtekintheti a Tűzoltótorony tövében kialakított szabadtéri moziban. A gyerekeknek az állandó programok mellett bábelőadások és koncertek is lesznek.

A Partiumi Magyar Napok helyszínei közül az egyik legnagyobb közönségkedvenc a szervezők várakozása szerint a Borudvar lesz, amelyet az idén kibővítettek. A Borduvart befogadó Kossuth-kertben a régió legízletesebb borai mellett ott lesznek a Szatmári Termék védjeggyel rendelkező helyi termelők és kézművesek árui is. A zenei program szerint a partiumi napokon fellép többek között Zorán, a The Minds, az Intim Torna Illegál, Nági, a The Phoenix, a Góbé Zenekar, a Kowalsky meg a Vega, a Konyha, a Kaukázus, Janicsák Veca és a Parno Graszt. 

A külhoni magyar borvidékek legkiválóbb borait felvonultató karpatiaborhaz.hu webáruház lehetőséget teremt arra, hogy a leendő vásárlók otthonuk kényelméből is válogathassanak a Kárpátia Borház egyedülálló felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki borkínálatából; hogy böngészhessenek az aktuális ajánlatok között; vagy éppen megismerjék, és újra „visszaszeressék” a Kárpát-medence történelmi borvidékeit és mai, elhivatott magyar borászainak remekeit.

A számítógépről, laptopról, táblagépről és telefonról egyaránt könnyen elérhető karpatiaborhaz.hu webáruházat úgy építették fel, hogy a vásárló minél könnyebben tájékozódhasson az adott kínálatról.

Az áruházban borrégiók, borfajták szerint is lehet keresni, ugyanakkor exkluzív, díszdobozos válogatások segítik azokat, akik e különleges borokkal megajándékozni szeretnének valakit. 

Az érdeklődők minden egyes terméknél megtalálják annak részletes adatait, érdekes háttérinformációkat tudhatnak meg az adott bort előállító pincészetről, sőt, értékelhetik is a terméket.

Azoknak, akik még ennél is könnyebben szeretnének választani, egy gyorsan áttekinthető, „lapozható” borkatalógus is rendelkezésére áll, az itt kiválasztott bor nevét az oldal keresőjébe beírva juthatunk el egyenesen a kiválasztott termékig.

Akár regisztrált vásárlóként, akár vendégként érkezünk a pénztárhoz, a vásárlás menete egyszerű és biztonságos.

A Kárpátia Borház

A Kárpátia Borház a Kárpát-medencei - felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki - külhoni magyar borvidékek piacra segítését, értékesítését és színvonalas arculati megjelenését segítő nemzetpolitikai vállalkozás. A külhoni magyar történelmi borvidékek bemutatása mellett felvállalja, hogy nagykereskedésében, kiskereskedelmi hálózatában és webáruházában új piacokat teremt a külhoni magyar borászatok számára a Kárpát-medencében és egész Közép-Európában.

Hisszük, hogy a magyar bor határtalanul segítheti nemzetünket és képes sok tekintetben újraegyesíteni a Kárpát-medence energiáit. A bornak mindig is fontos szakrális szerepe volt a magyarok életében, megkérdőjelezhetetlen helyet töltött be a mindennapok egyéni és közösségi kapcsolatainak alakításában és megélésében. Valljuk, hogy a Kárpát-medence magyar borainak pótolhatalan nemzetösszetartó ereje van. Az elmúlt évek során a magyar bornak ezt az egyedülálló szerepét ismerte fel a Kárpát-medence Intézet, amely biztos hátteret nyújt a Kárpátia Borház program és vállalkozás elindításához. Programunk része a Kárpátia Borház Nagykereskedés, amely befogadója, bemutatója és segítője valamennyi külhoni magyar borász legjobb borainak, valamint külön figyelmet szentel a Belső-Magyarországi egyedi borkínálatnak is, a régi magyar szőlőfajtáktól a kéknyelű borok legteljesebb választékáig.

Vállalkozásunk fontos célkitűzése, hogy a bornagykereskedés mellett - a Kárpát-medence legfontosabb városaiban - Kárpátia Borház néven bortékákat hozzunk létre, amelyek Szegedtől Kolozsvárig színvonalas feltételeket biztosíthatnak különleges borkóstolóknak, kulturális, turisztikai programoknak és az egyedülálló magyar borvilág újjáépítésének.

Hamarosan megkezdődik a területszerzés, nyáron már a kivitelezési közbeszerzés is megjelenhet az M49 autóút Mátészalka és Ököritófülpös közötti szakaszára, jelentette be Palkovics László innovációs és technológiai miniszter február 26-án, Szatmárnémetiben az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közleménye szerint.

A tárcavezető, az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna kormánybiztosa a határmenti régiók, települések együttműködéseinek, kapcsolatainak bővítési lehetőségeiről tárgyalt Szatmár megye elöljáróival.

A miniszter emlékeztetett arra, hogy míg korábban egyetlen gyorsforgalmi összeköttetés sem létezett Magyarország és Románia között, 2010 óta már két négysávos út épült meg Erdély felé. Az M43 az M5-ből leágazva vezet Szeged érintésével Arad irányába. Az M35-M4 teljes hosszban tavaly elkészült, Debrecen utáni szakaszai pedig Nagyvárad felé teszik lehetővé a gyors, kényelmes és biztonságos eljutást - írja a tárca.

A közlemény szerint Palkovics László elmondta, hogy a harmadik összeköttetés az M3 autópályától induló M49 autóút kiépítésével jön létre. Az autópályává fejleszthető négysávos kapcsolat két ütemben épül meg. A Mátészalkától Ököritófülpösig tartó szakasz kivitelezési közbeszerzése júniusban elrajtolhat, a szerződést 2022 elején köthetik meg. A munkálatok a forrásbiztosítást követően így akár már jövőre megkezdődhetnek. A Csenger országhatárig vezető folytatás tervezési szerződése idén tavasszal megszülethet, a kiviteli tervek ezt követően egy éven belül rendelkezésre állnak.

A magyar kormány 2020-ban döntött a gazdaságfejlesztési zónák létrehozásáról annak érdekében, hogy a történelmi régiók versenyképes gazdasági egységekként fejlődhessenek tovább. Az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna célja Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék országhatárokon átnyúló hatású, átfogó fejlesztése. A tervek szerint a zónák meghatározó szerepet töltenek be a gazdaság újraindításában, növekedésének vírusválság utáni, gyors helyreállításában - olvasható az ITM közleményében.

A Palkovics László vezette delegáció a közös fejlesztési lehetőségekről, Magyarország és Románia határmenti infrastruktúrájának korszerűsítéséről egyeztetett Pataki Csabával, Szatmár megyei tanácselnökkel, Kereskényi Gáborral, Szatmárnémeti polgármesterével, Magyar Lóránd és Nagy Szabolcs képviselőkkel.

A miniszter-kormánybiztos kifejtette: Szatmárnémeti a magyar és az ukrán határhoz való közelségének köszönhetően különösen alkalmas a határon átnyúló együttműködésekre. A megyeszékhely regionális szerepét erősíti, hogy a városban található Románia egyik legnagyobb, 70 hektáros ipari parkja és egy nemzetközi repülőtér. Az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna és Szatmár megye között a felsőoktatásban, szakképzésben és innovációban is érdemes szorosabbra fűzni a kapcsolatokat - tájékoztatott az Innovációs és Technológiai Minisztérium.

Fotó: Szatmár Megyei Tanács

Újabb sikeresen teljesített Dakar Ralit ünnepelhetett Gyenes Emánuel „Mani”, miután a Szaúd-Arábiában rendezett sivatagi terepviadal szervízcsapat nélkül versenyző pilóták Malle Moto kategóriájában a második helyen végzett.

A szatmárnémeti motoros, mint ismeretes, csoportja címvédőjeként vágott neki pályafutása tizenegyedik Dakarjának, és bár az első szakaszokat megnyerte, a két hét során teret veszített az összetettben győztes litván Arunas Gelazninkasszal szemben, így bár a pénteki utolsó szakaszt megnyerte, a dzsiddai dobogón az ezüstérmesnek járó díjat vehette át – miközben a motorosok között az előkelő 23. helyen végzett. Elégedett volt azonban az eredményével, emlékeztetett ugyanis arra, hogy tavaly még az indulása is kétséges volt. Részben a koronavírus-járvány, részben pedig nyári balesete tette bizonytalanná idei részvételét, és bár az őszi Red Bull Romaniacs hard enduró viadalon elért sikere meggyőzte az indulásról, az elmúlt esztendőkkel ellentétben szerény felkészüléssel a háta mögött vágott neki a világ legnehezebb motoros viadalának. „Hihetetlen, hogy egy ilyen nehéz év és verseny után sikerült befejeznem a tizenegyedik Dakar-ralimat. A júniusi sérülésem után öt hónapig mankóval jártam, nem tudtam edzeni, de novemberben azt mondtam, hogy meg kell próbáljam az idei Dakar-ralit. A fő célom az volt, hogy végigcsináljam, ezért a kategóriámban elért második hely és a motorosok összetettjében jegyzett 23. hely több, mint amit remélni mertem” – fogalmazott közösségi oldalán Románia legjobb dakarosa. Hozzátette, „eléggé tiszta” versenye volt, nem voltak komoly esései – leszámítva azokat a kisebb eséseket a dűnék között, amikor nem volt lehetősége letennie a lábát –, emlékeztetett a műszaki problémájára is, amikor az elülső üzemanyagtartályán leszakadt tömlő miatt veszített mintegy fél órát, de ezzel együtt úgy érzi, az nem befolyásolta nagyon a végeredményt, ezért kijelentette: „ez egy nagyon jó Dakar volt” a számára.

Fotó: Facebook/Emanuel Gyenes-Mani

Az egykori Magyar Királyság területe szempontjából is jelentős középkori leletek kerültek elő Szatmár központjában, ahol a Református Gimnázium felújítását célzó munkálatok miatt ásatásokat végeznek. A feltárásról Szőcs Péter Levente, a Szatmár Megyei Múzeum igazgatóhelyettese, középkor- kutató régész beszélt a Krónikának.

Értékes középkori leletanyagra bukkantak a Szatmár Megyei Múzeum régészei a város központjában, ahol nemcsak Szatmár, de az egykori Magyar Királyság területe szempontjából is jelentős leletek bukkantak elő. A város szívében végeznek ásatásokat, mivel teljes mértékben felújítják, és kibővítik a Református Kollégium épületét. Szőcs Péter Levente, a múzeum igazgatóhelyettese, középkor-kutató régész a Krónikának elmondta: a Református Gimnázium felújításának, bővítésének munkálatai miatt végzik a feltárást: a tanintézet számára új lépcsőházat és melléképületet építenek.

A most előkerült leletek Szatmár szempontjából rendkívül egyediek és fontosak. A város kiváltság szempontjából lényeges település, királyi város volt, előkelő polgársággal – erről is árulkodnak a feltárt leletek, amelyek Erdély, Románia, és Magyarország szintjén is jelentősek” – mondta el Szőcs Péter Levente. 

A szakember felhívta a figyelmet, a város középkori magjában végzik a munkálatokat: az egykori Szatmár városról van szó, nem Szatmárnémetiről – ugyanis két külön város volt, Németi központja máshol található. „A Láncos templom környéke ez. Az egykori plébániatemplom mellett temető és a város piactere volt található, ezek a környéken a leggazdagabb polgárok, kereskedők lakóházai, bolthelyiségei álltak” – fejtette ki a régész. Mint mondta, a házak mögött műhelyek, pincék voltak, ezekből kerültek elő a leletek: a polgári lakóház, illetve földbe mélyített műhely. „Korábban a 15. század végi lakóház maradványai kerültek elő, most mélyebbre ásunk, valószínűleg egy ennél régebbi, 14. század végi épület is felbukkan” – mutatott rá a régész.

A most előkerült leletegyüttes azért jelentős, mert a leggazdagabb, legelőkelőbb városi polgárságról mesélnek a tárgyak. „Nagyon színvonalas kerámianyag bukkant elő, finom, lepecsételt díszkerámiák. A nemesi háztartások tartozékai lehettek a 15. század végi lakóházból előkerült csempedíszek, és lovagalakokat ábrázoló kályha-elemek is a felszínre kerültek” – sorolta a régész.

Forrás: https://kronikaonline.ro/kultura/fel-evezrede-kihult-kalyhak-kerulnek-elo-n-gazdag-kozepkori-leletanyagot-tarnak-fel-a-regeszek-szatmarnemeti-kozpontjaban

Többséget szerzett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a vasárnap tartott önkormányzati választásokon a szatmárnémeti városi tanácsban - közölte az Agerpres hírügynökség a választás végeredményét ismertetve.

A 102 ezer lakosú, közel 38 százalékban magyarok által lakott Szatmárnémetiben Kereskényi Gáborra, az RMDSZ polgármesterjelöltjére és a szövetség képviselőjelölt-listájára is lényegesen nagyobb arányban szavaztak a város lakói, mint a magyarság helyi aránya. A román választási hatóság honlapján elérhető adatok szerint Kereskényi a szavazatok csaknem 52 százalékával nyerte el második mandátumát, az RMDSZ képviselőjelölt-listájára a választók közel 46 százaléka szavazott.

A szövetség a töredékszavazatok visszaosztása után megszerezte a többséget jelentő 12. mandátumát is a 23 tagú önkormányzati testületben. Az RMDSZ mellett a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) négy-négy, a Szociáldemokrata Párt (PSD) pedig három képviselőt küldhet a testületbe.

Négy évvel ezelőtt az RMDSZ tíz képviselőt juttatott a szatmárnémeti városi tanácsba, és a szövetség képviselői a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) koalíciót alkotva vezették a várost. Az RMDSZ-es elöljáró munkáját két liberális alpolgármester segítette.

A képen Kereskényi Gábor