Visszakapja régi rendeltetését a felújítandó egykori Pannónia szálló

Közölték, hogy az eredeti funkcióhoz hasonlóan egy nagy méretű bálterem és több konferenciaterem is lesz benne, valamint helyi és nemzetközi specialitásokat kínáló étterem és wellnessközpont.

A közleményben jelezték: a rövidesen elkezdődő felújítási munkálatok során régi fényében állítják helyre a századfordulós magyar szecessziós építészet kiemelkedő darabját, amely Bálint Zoltán és Jámbor Ferenc építészek tervei alapján épült. Az 1902-ben megnyílt szálló előbb Pannónia, majd Dacia néven fogadta a látogatókat. Az 1995-ös privatizáció idején az akkori alkalmazottak vették át a szállodát működtető cég részvényeit, majd 2007-ben egy román üzletember vásárolta meg a céget, aki a szálloda felújítására készült, de terveit a gazdasági válság meghiúsította. Azóta az épület állaga erősen leromlott. Megmenekülésének az adott esélyt, hogy 2020-ban a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány tulajdonába került – emlékeztettek a közleményben. A beruházás a kiemelt műemléki státusszal összefüggő előkészítést és engedélyezést követően kezdődhet el.

A befektetők közlése szerint a fejlesztésről a közelmúltban aláírta a megállapodást a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány, az IHG Hotels & Resorts, valamint a Hotel & More Group. A szatmárnémeti polgármesteri hivatal korábban biztosította az új tulajdonost: kész minden segítséget megadni ahhoz, hogy a város egyik leghíresebb épülete visszanyerje régi pompáját. Azt is közölte, hogy európai uniós forrásokból megújul a város régi főtere, ahol a Pannónia szálló is áll. Ezek a térfelújítási munkálatok már folyamatban vannak.

 

Fotó: https://magyarepitok.hu/

 

Riportkötet a szatmári mesterségekről és mesteremberekről

December 9-én, az Iparosotthonban nagyszámú résztvevő előtt mutatták be Matusinka Beáta újságíró  Hagyományok vonzásában — Szatmári mesterségek című, magyar, román és angol nyelven megjelent, hagyományos mesterségekről szóló könyvét. A kiadvány szereplői szatmári mesteremberek.

Az 5 év kutatómunka során összegyűjtött riportokban 13 mesterség és 16 mesterember, hagyományőrző riportalany szerepel.

A riportalanyok kiválasztásában szempont volt az autentikusság, akár egy egész életen átívelő mesterség gyakorlása, átöröklése. Sokkal több személy került be az elmúlt öt év során összegyűjtött adatbázisba, voltak olyanok, akik nem vállalták a beszélgetést, féltek, túl öregek voltak már, vagy időközben meghaltak. A teljes riportokat a https://matusinka.ro/kult/orokseg/ oldalon lehet elolvasni, illetve a matusinka magazin YouTube-csatornáján megnézni. Minden bizonnyal nem teljes a lista, kimaradtak olyan mesterségek, reprezentatív személyek, akik megérdemelték volna, hogy bekerüljenek a kötetbe. Bízom benne, hogy idővel más is kedvet kap, inspirálódik, és folytatódik ez a munka, legalább ilyen alapossággal és lelkesedéssel, ahogyan mi elkezdtük. A könyv és naptár megtalálható lesz a helyi könyvesüzletekben, a karácsonyi vásárban, és megrendelhető a https://matusinka.ro/shop/ oldalról is – mondta a szerző a kötetről.

A könyvbemutatót kötetlen beszélgetés követte a hagyományos szatmári mesterségekről, a szakmák sorsáról, esetleges átörökítési lehetőségekről, a kötetben szereplő és a helyszínen jelen lévő mesteremberekkel, helyi ízekről és illatokról, valamint a XX–XXI. századot átölelő különleges élettörténetekről.

Fotó: https://matusinka.ro/

 

Megáldották a felújított római katolikus székesegyházat

Magyarország és Románia miniszterelnök-helyettese, valamint magyarországi és romániai római katolikus és görögkatolikus érsekek és püspökök jelenlétében áldották meg a felújított római katolikus püspöki székesegyházat augusztus 21-én, szombaton. A műemlék-felújítást az Európai Unió, valamint a román és a magyar állam finanszírozta.     

Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese a hálaadó mise utáni köszöntőjében Szent István életpéldájára hivatkozva azt mondta, hogy mindenki ott legyen ország- és nemzetépítő, ahová az élet állította. Azt is felidézte, hogy a király uralkodása végén Szűz Máriának ajánlotta a magyar koronát és az országot. \"Ezzel az immanens magyar történelemnek transzcendens távlatokat adott. Arra hívott mindannyiunkat, hogy a népünk történetét üdvtörténetté formáljuk. Azt kívánom magyaroknak, románoknak, katolikusoknak, reformátusoknak, ortodoxoknak, hogy megértsük és kövessük Szent István példáját, és égi közbenjárása segítsen bennünket az üdvösség útján\" - fogalmazott Semjén Zsolt.

Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes úgy vélekedett, hogy azok a társadalmak, amelyek lemondtak a szent időről a profán idő javára, eltévedni látszanak a történelemben. Szerinte ezek a társadalmak előbb-utóbb megtagadják a múltat, eltörlik azt, és ezáltal fölszámolják egy közösség, egy nép, egy nemzet láthatatlan, ám annál fontosabb szellemi gyökereit. Hozzátette: minden eddigi ilyen próbálkozás kudarcot vallott, és minden hasonló építmény, amely nélkülözi a szent teret és időt, összeomlott. \"Ahol új templom épül, ott, ahol a régi templomot felújítják, ott, ahol helye van az újnak a régi mellett, ott, ahol a holnapot a tegnapi napra építik, és ott, ahol a vékony gyökerek, a hajszálerek életben maradnak, ott erős közösség él, amely képes megmaradni, képes újat teremteni, képes tervezni és építkezni\" - jelentette ki az RMDSZ-es politikus.

Cseke Attila romániai fejlesztési, közigazgatási, és közmunkálatokért felelős miniszter elmondta: az általa vezetett tárca Erdélyben és Partiumban 54 műemléképület felújítását finanszírozza, amelyek közül 28 templom vagy székesegyház. Ezekkel a felújításokkal \"megerősítjük a gyökereinket, felmutatjuk értékeinket, ugyanakkor a jövő felé is fordulunk\" - tette hozzá.

Schönberger Jenő szatmári püspök prédikációjában arra emlékeztetett, hogy minden keresztény közösségnek feladata templomot építeni, nemcsak kőből, hanem lélekből is. Megjegyezte: ha a szatmári székesegyház szerényebb is, mint a szomszédos egyházmegyék püspöki katedrálisai, sok ember hitének, szeretetének, áldozatkészségének a tanúja. A Szatmári Római Katolikus Egyházmegye 1804-ben jött létre, miután az Egri Egyházmegyét három részre osztották. Az ez után épült püspöki székesegyházat 1837. augusztus 20-án szentelték fel.

Amint azt a felújított székesegyházat megáldó szombati misén ismertették: a püspökség az Európai Unió regionális operatív programja keretében nyert 10,8 millió lejes (771,1 millió forint) támogatást az épület teljes felújítására, és ezt az összeget a román kormány 1,9 millió lejjel (135,6 millió forint) egészítette ki. A püspökség önrésze 260 ezer lej (18,5 millió forint) volt. A beruházás során előre nem látott többletköltségek fedezését a magyar kormány vállalta, kétmillió lej (148 millió forint) értékben. A felújítás során a bádogtetőt réztetőre cserélték, restaurálták a székesegyház kő- és fémelemeit, kicserélték a padlót, korszerűsítették a fűtésrendszert, újrarendezték a templom udvarát.

Fotó: RMDSZ

Színházi előadások, filmek, koncertek, gyerek- és gasztronómiai programok a 20. Partiumi Magyar Napokon

Színházi előadások, filmek, koncertek, gyerekeknek szóló foglalkozások és gasztronómiai programok is lesznek a szatmárnémeti 20. Partiumi Magyar Napokon (PMN), amely augusztus 18. és 22. között zajlik az erdélyi városban - közölték pénteken a szervezők.    

A régió egyik legjelentősebb kulturális és szórakoztató rendezvénysorozatának számító Partiumi Magyar Napok programkínálatában most is kiemelkedő helyet foglalnak el a színházi előadások. A rendezvénysorozatot a Monarchia Operett Sissi, a magyarok királynéja című produkciója nyitja meg, amelyet Kerényi Miklós Gábor rendezett. Augusztus 20-án a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának évadnyitó gálájára várják a nézőket. Augusztus 21-én a Partiumi Magyar Napok ötletgazdája, Bódi Attila Lázadni veletek akartam című regényének színpadra alkalmazott változatát tekintheti meg a közönség Sebestyén Aba rendezésében és a marosvásárhelyi Yorick Stúdió előadásában.

A közönség két nagyjátékfilmet, a Nagy Viktor Oszkár által rendezett Becsúszó szerelem című vígjátékot és a Szász Attila által rendezett Apró mesék című történelmi filmet, illetve a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári filmszakán végzett szatmári fiatal tehetségek alkotásait is megtekintheti a Tűzoltótorony tövében kialakított szabadtéri moziban. A gyerekeknek az állandó programok mellett bábelőadások és koncertek is lesznek.

A Partiumi Magyar Napok helyszínei közül az egyik legnagyobb közönségkedvenc a szervezők várakozása szerint a Borudvar lesz, amelyet az idén kibővítettek. A Borduvart befogadó Kossuth-kertben a régió legízletesebb borai mellett ott lesznek a Szatmári Termék védjeggyel rendelkező helyi termelők és kézművesek árui is. A zenei program szerint a partiumi napokon fellép többek között Zorán, a The Minds, az Intim Torna Illegál, Nági, a The Phoenix, a Góbé Zenekar, a Kowalsky meg a Vega, a Konyha, a Kaukázus, Janicsák Veca és a Parno Graszt. 

Saját online áruházat nyitott a Kárpátia Borház

A külhoni magyar borvidékek legkiválóbb borait felvonultató karpatiaborhaz.hu webáruház lehetőséget teremt arra, hogy a leendő vásárlók otthonuk kényelméből is válogathassanak a Kárpátia Borház egyedülálló felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki borkínálatából; hogy böngészhessenek az aktuális ajánlatok között; vagy éppen megismerjék, és újra „visszaszeressék” a Kárpát-medence történelmi borvidékeit és mai, elhivatott magyar borászainak remekeit.

A számítógépről, laptopról, táblagépről és telefonról egyaránt könnyen elérhető karpatiaborhaz.hu webáruházat úgy építették fel, hogy a vásárló minél könnyebben tájékozódhasson az adott kínálatról.

Az áruházban borrégiók, borfajták szerint is lehet keresni, ugyanakkor exkluzív, díszdobozos válogatások segítik azokat, akik e különleges borokkal megajándékozni szeretnének valakit. 

Az érdeklődők minden egyes terméknél megtalálják annak részletes adatait, érdekes háttérinformációkat tudhatnak meg az adott bort előállító pincészetről, sőt, értékelhetik is a terméket.

Azoknak, akik még ennél is könnyebben szeretnének választani, egy gyorsan áttekinthető, „lapozható” borkatalógus is rendelkezésére áll, az itt kiválasztott bor nevét az oldal keresőjébe beírva juthatunk el egyenesen a kiválasztott termékig.

Akár regisztrált vásárlóként, akár vendégként érkezünk a pénztárhoz, a vásárlás menete egyszerű és biztonságos.

A Kárpátia Borház

A Kárpátia Borház a Kárpát-medencei - felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki - külhoni magyar borvidékek piacra segítését, értékesítését és színvonalas arculati megjelenését segítő nemzetpolitikai vállalkozás. A külhoni magyar történelmi borvidékek bemutatása mellett felvállalja, hogy nagykereskedésében, kiskereskedelmi hálózatában és webáruházában új piacokat teremt a külhoni magyar borászatok számára a Kárpát-medencében és egész Közép-Európában.

Hisszük, hogy a magyar bor határtalanul segítheti nemzetünket és képes sok tekintetben újraegyesíteni a Kárpát-medence energiáit. A bornak mindig is fontos szakrális szerepe volt a magyarok életében, megkérdőjelezhetetlen helyet töltött be a mindennapok egyéni és közösségi kapcsolatainak alakításában és megélésében. Valljuk, hogy a Kárpát-medence magyar borainak pótolhatalan nemzetösszetartó ereje van. Az elmúlt évek során a magyar bornak ezt az egyedülálló szerepét ismerte fel a Kárpát-medence Intézet, amely biztos hátteret nyújt a Kárpátia Borház program és vállalkozás elindításához. Programunk része a Kárpátia Borház Nagykereskedés, amely befogadója, bemutatója és segítője valamennyi külhoni magyar borász legjobb borainak, valamint külön figyelmet szentel a Belső-Magyarországi egyedi borkínálatnak is, a régi magyar szőlőfajtáktól a kéknyelű borok legteljesebb választékáig.

Vállalkozásunk fontos célkitűzése, hogy a bornagykereskedés mellett - a Kárpát-medence legfontosabb városaiban - Kárpátia Borház néven bortékákat hozzunk létre, amelyek Szegedtől Kolozsvárig színvonalas feltételeket biztosíthatnak különleges borkóstolóknak, kulturális, turisztikai programoknak és az egyedülálló magyar borvilág újjáépítésének.

 

Már jövőre kezdődhet a sztrádaépítés

Hamarosan megkezdődik a területszerzés, nyáron már a kivitelezési közbeszerzés is megjelenhet az M49 autóút Mátészalka és Ököritófülpös közötti szakaszára, jelentette be Palkovics László innovációs és technológiai miniszter február 26-án, Szatmárnémetiben az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közleménye szerint.

A tárcavezető, az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna kormánybiztosa a határmenti régiók, települések együttműködéseinek, kapcsolatainak bővítési lehetőségeiről tárgyalt Szatmár megye elöljáróival.

A miniszter emlékeztetett arra, hogy míg korábban egyetlen gyorsforgalmi összeköttetés sem létezett Magyarország és Románia között, 2010 óta már két négysávos út épült meg Erdély felé. Az M43 az M5-ből leágazva vezet Szeged érintésével Arad irányába. Az M35-M4 teljes hosszban tavaly elkészült, Debrecen utáni szakaszai pedig Nagyvárad felé teszik lehetővé a gyors, kényelmes és biztonságos eljutást - írja a tárca.

A közlemény szerint Palkovics László elmondta, hogy a harmadik összeköttetés az M3 autópályától induló M49 autóút kiépítésével jön létre. Az autópályává fejleszthető négysávos kapcsolat két ütemben épül meg. A Mátészalkától Ököritófülpösig tartó szakasz kivitelezési közbeszerzése júniusban elrajtolhat, a szerződést 2022 elején köthetik meg. A munkálatok a forrásbiztosítást követően így akár már jövőre megkezdődhetnek. A Csenger országhatárig vezető folytatás tervezési szerződése idén tavasszal megszülethet, a kiviteli tervek ezt követően egy éven belül rendelkezésre állnak.

A magyar kormány 2020-ban döntött a gazdaságfejlesztési zónák létrehozásáról annak érdekében, hogy a történelmi régiók versenyképes gazdasági egységekként fejlődhessenek tovább. Az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna célja Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék országhatárokon átnyúló hatású, átfogó fejlesztése. A tervek szerint a zónák meghatározó szerepet töltenek be a gazdaság újraindításában, növekedésének vírusválság utáni, gyors helyreállításában - olvasható az ITM közleményében.

A Palkovics László vezette delegáció a közös fejlesztési lehetőségekről, Magyarország és Románia határmenti infrastruktúrájának korszerűsítéséről egyeztetett Pataki Csabával, Szatmár megyei tanácselnökkel, Kereskényi Gáborral, Szatmárnémeti polgármesterével, Magyar Lóránd és Nagy Szabolcs képviselőkkel.

A miniszter-kormánybiztos kifejtette: Szatmárnémeti a magyar és az ukrán határhoz való közelségének köszönhetően különösen alkalmas a határon átnyúló együttműködésekre. A megyeszékhely regionális szerepét erősíti, hogy a városban található Románia egyik legnagyobb, 70 hektáros ipari parkja és egy nemzetközi repülőtér. Az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna és Szatmár megye között a felsőoktatásban, szakképzésben és innovációban is érdemes szorosabbra fűzni a kapcsolatokat - tájékoztatott az Innovációs és Technológiai Minisztérium.

Fotó: Szatmár Megyei Tanács

Gyenes Emánuel második lett kategóriájában az idei Dakar-ralin

Újabb sikeresen teljesített Dakar Ralit ünnepelhetett Gyenes Emánuel „Mani”, miután a Szaúd-Arábiában rendezett sivatagi terepviadal szervízcsapat nélkül versenyző pilóták Malle Moto kategóriájában a második helyen végzett.

A szatmárnémeti motoros, mint ismeretes, csoportja címvédőjeként vágott neki pályafutása tizenegyedik Dakarjának, és bár az első szakaszokat megnyerte, a két hét során teret veszített az összetettben győztes litván Arunas Gelazninkasszal szemben, így bár a pénteki utolsó szakaszt megnyerte, a dzsiddai dobogón az ezüstérmesnek járó díjat vehette át – miközben a motorosok között az előkelő 23. helyen végzett. Elégedett volt azonban az eredményével, emlékeztetett ugyanis arra, hogy tavaly még az indulása is kétséges volt. Részben a koronavírus-járvány, részben pedig nyári balesete tette bizonytalanná idei részvételét, és bár az őszi Red Bull Romaniacs hard enduró viadalon elért sikere meggyőzte az indulásról, az elmúlt esztendőkkel ellentétben szerény felkészüléssel a háta mögött vágott neki a világ legnehezebb motoros viadalának. „Hihetetlen, hogy egy ilyen nehéz év és verseny után sikerült befejeznem a tizenegyedik Dakar-ralimat. A júniusi sérülésem után öt hónapig mankóval jártam, nem tudtam edzeni, de novemberben azt mondtam, hogy meg kell próbáljam az idei Dakar-ralit. A fő célom az volt, hogy végigcsináljam, ezért a kategóriámban elért második hely és a motorosok összetettjében jegyzett 23. hely több, mint amit remélni mertem” – fogalmazott közösségi oldalán Románia legjobb dakarosa. Hozzátette, „eléggé tiszta” versenye volt, nem voltak komoly esései – leszámítva azokat a kisebb eséseket a dűnék között, amikor nem volt lehetősége letennie a lábát –, emlékeztetett a műszaki problémájára is, amikor az elülső üzemanyagtartályán leszakadt tömlő miatt veszített mintegy fél órát, de ezzel együtt úgy érzi, az nem befolyásolta nagyon a végeredményt, ezért kijelentette: „ez egy nagyon jó Dakar volt” a számára.

 

Fotó: Facebook/Emanuel Gyenes-Mani

Gazdag középkori leletanyagot tárnak fel a régészek a város központjában

Az egykori Magyar Királyság területe szempontjából is jelentős középkori leletek kerültek elő Szatmár központjában, ahol a Református Gimnázium felújítását célzó munkálatok miatt ásatásokat végeznek. A feltárásról Szőcs Péter Levente, a Szatmár Megyei Múzeum igazgatóhelyettese, középkor- kutató régész beszélt a Krónikának.

Értékes középkori leletanyagra bukkantak a Szatmár Megyei Múzeum régészei a város központjában, ahol nemcsak Szatmár, de az egykori Magyar Királyság területe szempontjából is jelentős leletek bukkantak elő. A város szívében végeznek ásatásokat, mivel teljes mértékben felújítják, és kibővítik a Református Kollégium épületét. Szőcs Péter Levente, a múzeum igazgatóhelyettese, középkor-kutató régész a Krónikának elmondta: a Református Gimnázium felújításának, bővítésének munkálatai miatt végzik a feltárást: a tanintézet számára új lépcsőházat és melléképületet építenek.

A most előkerült leletek Szatmár szempontjából rendkívül egyediek és fontosak. A város kiváltság szempontjából lényeges település, királyi város volt, előkelő polgársággal – erről is árulkodnak a feltárt leletek, amelyek Erdély, Románia, és Magyarország szintjén is jelentősek” – mondta el Szőcs Péter Levente. 

A szakember felhívta a figyelmet, a város középkori magjában végzik a munkálatokat: az egykori Szatmár városról van szó, nem Szatmárnémetiről – ugyanis két külön város volt, Németi központja máshol található. „A Láncos templom környéke ez. Az egykori plébániatemplom mellett temető és a város piactere volt található, ezek a környéken a leggazdagabb polgárok, kereskedők lakóházai, bolthelyiségei álltak” – fejtette ki a régész. Mint mondta, a házak mögött műhelyek, pincék voltak, ezekből kerültek elő a leletek: a polgári lakóház, illetve földbe mélyített műhely. „Korábban a 15. század végi lakóház maradványai kerültek elő, most mélyebbre ásunk, valószínűleg egy ennél régebbi, 14. század végi épület is felbukkan” – mutatott rá a régész.

A most előkerült leletegyüttes azért jelentős, mert a leggazdagabb, legelőkelőbb városi polgárságról mesélnek a tárgyak. „Nagyon színvonalas kerámianyag bukkant elő, finom, lepecsételt díszkerámiák. A nemesi háztartások tartozékai lehettek a 15. század végi lakóházból előkerült csempedíszek, és lovagalakokat ábrázoló kályha-elemek is a felszínre kerültek” – sorolta a régész.

Forrás: https://kronikaonline.ro/kultura/fel-evezrede-kihult-kalyhak-kerulnek-elo-n-gazdag-kozepkori-leletanyagot-tarnak-fel-a-regeszek-szatmarnemeti-kozpontjaban

 

Második mandátumát kezdhette meg Kereskényi Gábor, többséget szerzett az RMDSZ a városi tanácsban

Többséget szerzett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a vasárnap tartott önkormányzati választásokon a szatmárnémeti városi tanácsban - közölte az Agerpres hírügynökség a választás végeredményét ismertetve.

A 102 ezer lakosú, közel 38 százalékban magyarok által lakott Szatmárnémetiben Kereskényi Gáborra, az RMDSZ polgármesterjelöltjére és a szövetség képviselőjelölt-listájára is lényegesen nagyobb arányban szavaztak a város lakói, mint a magyarság helyi aránya. A román választási hatóság honlapján elérhető adatok szerint Kereskényi a szavazatok csaknem 52 százalékával nyerte el második mandátumát, az RMDSZ képviselőjelölt-listájára a választók közel 46 százaléka szavazott.

A szövetség a töredékszavazatok visszaosztása után megszerezte a többséget jelentő 12. mandátumát is a 23 tagú önkormányzati testületben. Az RMDSZ mellett a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) négy-négy, a Szociáldemokrata Párt (PSD) pedig három képviselőt küldhet a testületbe.

Négy évvel ezelőtt az RMDSZ tíz képviselőt juttatott a szatmárnémeti városi tanácsba, és a szövetség képviselői a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) koalíciót alkotva vezették a várost. Az RMDSZ-es elöljáró munkáját két liberális alpolgármester segítette.

A képen Kereskényi Gábor

Három új, magyar személyiség nevét viselő utcát kap a város

A Helyi Tanács soros ülésén hét utca névadásáról szavazott, egyhangú döntésüknek köszönhetően lesz Hermán Mihály, Fodor Kálmán, Litteczky Endre utca is Szatmárnémetiben.

Az utcanévadásra azért volt szükség, mert az elmúlt esztendőben számos új ingatlan épült, melyek végül utcákat alkottak. Annak érdekében, hogy az itt élő lakosok ide szóló személyazonossági igazolványt kérelmezhessenek, mindenképp szükség van rá, hogy az utcákat hivatalosan is elkereszteljék.

Hermán Mihály

Szatmáron született 1847-ben. Ügyvédi gyakorlatot folytatott Szatmáron 1878-ig, s 1879-ben lépett tiszti főügyészként a város szolgálatába. 1877 és 1878-ban a \"Szamos\" szerkesztője volt. 1895-ben választották polgármesterré. Nemcsak hivatalában, hanem társadalmi téren is hihetetlenül sokat dolgozott. Elnöke volt a dalegyesületnek, a társas-körnek, a torna- és vívó-egyesületnek s a kereskedelmi és iparbanknak. A ref. főgimnázium és prot. felső leányiskola igazgató-tanácsának tagja és egyházi főgondnok volt. Meghalt 1902. április 5-én. A város felvirágoztatásában az új vasúti politika, a vágóhíd, a műgyalogjárók és útburkolások, a Kossuth-tér, az új Pannonia szálló megteremtése, mind az ő nevéhez fűződik.

Fodor Kálmán

(1929–1980)  A Kolozsvári Képzőművészeti Akadémia abszolvense, a Petrozsényi Művésztelep tagja, vezetője, később Sárközujlakon rajztanár. A hetvenes évektől hazaköltözött Sárközre, rendszeresen részt vett a szatmári művészek közös kiállításain, egyéni kiállításokat rendezett. Köztéri művei Szatmárnémetiben: Dekoratív kompozíció (műkő, 1970, Szatmárnémeti Takarékpénztár), Fajanszmozaik (1971, Szatmárnémeti, Készruhagyár), Belső dekoráció (fa, 1974, Szatmárnémeti, Ifjúsági klub).

Litteczky Endre

Festő, grafikus. Művészeti tanulmányokat Lipcsében, majd a budapesti Képzőművészeti Főiskolán folytatott. 1906-ban még főiskolai hallgatóként a nagybányai szabadiskolában tanult. Szatmáron és országszerte több egyéni kiállítást rendezett, számos csoportos kiállításon vett részt. Igen jelentős a művészetpedagógiai és publicisztikai tevékenysége. A legismertebb szatmári napilap, a Szamos tulajdonosa, ő egyengette a kezdő Mohy Sándor és Pirk János pályáját is.

A helyi tanács döntése értelmében Octavian Ardelean, Eugen Seles, Stefan Benea és Ilie Salceanu utca is lesz a városban.

Képen a Pannónia szálló régen. Képeslap