Megnyílt a szatmári műjégpálya

A szokatlanul enyhe idő miatt csak december 15-én nyílhatott meg  a városi műjégpálya. 600 négyzetméteres és reggel 10-től este 10-ig lesz látogatható, egészen február végéig.

 

kép: https://www.facebook.com/primariasatumare/photos/pcb.1959549184092871/1959548884092901/?type=3&theater

Strudli fesztivál

Jubileumi alkalmat ünnepelt a Strudlifesztivál a Sváb házban

Több száz vendég szeretett volna jól lakni a 10. alkalommal megszervezett Strudlifesztiválon. Az ügyes kezű csapatok több mint ötven fővel segédkeztek a sütés-főzésben. Senki sem maradt éhesen.

A résztvevő csapatok Nagymajtényból, Csomaközről, Csanálosról, Túrterebesről, Nagykárolyból és Szatmárnémetiből érkeztek. A strudlikészítő nagymesterek ezres nagyságban készítették a laktató ételt. A hozzávalók közül 150 kilogram liszt, 420 tojás, 60 liter aludttej, 30 kilogram szilvalekvár, 20 kilogram tehéntúró és 100 kilogram burgonya fogyott el.

[...]

 A gasztroünnepen a „Gemeinsam" Szatmári Német Fiatalok Egyesülete szolgáltatta a szórakoztató műsort, melyen három generáció fellépését követhette nyomon a közönség. A lányok, anyukák és nagymamák a műsort követőek együtt sütöttek-főztek, így adva át a fiatalabbak számára a hagyományos sváb ételkülönlegesség elkészítésének csínját-bínját. A recept és a tradíció továbbörökítése az egyik legfontosabb szempont a szervezők számára a program közösségösszekovácsoló ereje mellett.

 Sokan a sütő-főző csapatból immáron 10 éve, minden évben ott vannak a Strudlifesztiválon. A kedvük töretlen, a lelkesedésük lankadatlan.

[...]

https://www.szatmar.ro/Jubileumi_alkalmat_unnepelt_a_Strudlifesztival_a_Svab_hazban/hirek/95485

Mindszentek és halottak napja, emlékezések ünnepei Szatmáron

Régi keresztyén/ keresztény szokás szerint,  majd’ mindenki megemlékezik halottairól városunkban, november elsején, felekezettől függetlenül. Bár eredetileg a katolikus egyház ünnepének számított,  a protestáns magyarok is átvették  az elhunyt szeretteink visszaidézésének  szép szokását.  Mi több:  családszeretetben, vallásosságban  és az összetartásban  példát mutató -többnyire görögkeleti (ortodox)- románok is követték  ebben példánkat, mindannak dacára,  hogy nem nyilvánították hivatalos ünneppé Romániaban és nem is valószínű, hogy hamarosan azzá válik.

 Mindszentek ünnepe és a Halottak napja, az emlékezés mellett a családi együttlét alkalma is , amikor  messzi tájakra elszármazottak  -akik sajnos nagyon sokan vannak-  a szülőföld és az ősök szavának engedelmeskedve hazatérnek halottaik sírjához. A temetőben rokonok és ismerősök találkoznak,  néha még koccintanak is, afféle társadalmi esemény is egyben. Szokás ilyenkor az adakozás, jótékonykodás, könyörületesség.

Mások a globalizmus nyomásának engedve, a  Halloween tengerentúlról vett szokását, gyökeresen más megközelítésben értelmezik.  Sok helyütt az óvodákban, iskolákban is karneváli hangulatban zajlik a tudatformálásnak ez a módja, érthetően zavart keltve a felnövekvő csemeték fejében.

  De felnőttek is hódolnak a „szellemidézés” idegen szokásának és inkább az élvezeteknek élnek ennek ürügyén. A városi Aquastar élményfürdő a  Halloween jegyében, beltéri és kültéri termálfürdőzéssel, zenés szaunaszeánszokkal tartja szokásos szombat éjszakai, vasárnap hajnali fürdőzését.

   

                                                                                               [szamosháti]

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács forradalmi megemlékezése

Dokumentumfilm-vetítéssel és két „Pesti Srác”elbeszélésével egybekötött ötvenhatos megemlékezés volt a forradalom évfordulójának napján az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szatmárnémeti székházaban.

A felvezetőben Csókási-Budaházi Attila főszervező felidézte  Boros Péter ex-miniszterelnök beszédét, melyben párhuzamot vont az újkori szabadságharcaink (1703, 1848, 1956) és a jelenkor között, nyomatékosítva annak rendkívüli aktualitását.   Elhangzott továbbá, hogy ötvenhatban  a pesti srácok voltak a tulajdonképpeni frontvonal, miközben a vidék is derekasan kivette részét az ellenállásból. Bár Erdélyben, Partiumban nem voltak utcai összetűzések, mégis ezres sőt  tízezres nagyságrendű volt a megtorlás, Romániában is voltak áldozatok. A nacionálkommunista hatalomnak  ötvenhat ürügyként szolgált a magyarokkal és az egyházakkal  való leszámoláshoz. Erdélyben tízezernél is több ártatlanul elítélt volt, akikről korántsem tudunk eleget.

A két dokumentumfilm levetítése után (a Pesty Fekete Doboz stúdió filmje a magyarországi forradalomról a másik a „Képzelt forradalom, Osztrák-Magyar Románia” című, Szoboszlay Aladárról szól) vendégünk volt két „pesti srác”: Varga János corvin-közi harcos és dr. Bándi Kund az '56-os Világszövetség alelnöke, aki tizenkét évesen volt tanúja az eseményeknek.

Meséltek azokról a dicsőséges napokról és a véres megtorlásról.
Elhangzottak olyan dolgok amiket már rég sejtettünk, de azért még most is sokkoló volt hallani: hogy a mosolygós Kádár valójában tömeggyilkos volt, hogy sok szovjet katonát a forradalom után a sajátjaik kivégezték hogy ne maradjanak tanúk, hogy Nagy Imre kormánya tele volt bolsikkal és ő is azt hitte, hogy a kommunizmus megreformálható és ami a legelkeserítőbb: a régi redszer emberei és neveltjei még mindig ott vannak az igazságszolgáltatásban. A jelenkori történetírás még mindig tele van féligazságokkal, ami azért is rendkívül veszélyes, mert úgy a jobb, mint baloldalon is büntetlenül lehet velük manipulálni.

 

    

[szamosháti]

Nemzeti gyásznap Szatmárnémetiben

 

A nemzeti gyásznap alkalmából tartott megemlékezés-sorozat a felújított Iparosotthon dísztermében kezdődött, ahol a Református Gimnázium kóruséneklése , a Kölcsey Ferenc Főgimnázium diákjainak színielőadása  és egy történelmi előadás, Barkoczi Éva a Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum történelem szakos tanárnőjétől szerepelt a műsorpalettán.

 A többéves hagyományhoz híven, nem maradhatott el Gonzeczky János tábori mártírlelkész szatmári Zárda Templom falán elhelyezett emléktáblájának  megkoszorúzása. Szolomájer Sándor római katolikus lelkész és Varga Szilárd református lelkipásztor imáit követően, a város néhány magyar civil szervezete, egyesülete és a két magyar párt képviselői helyezték el koszorúikat Dsida Jenő Cserkészcsapat  közreműködésével.  

A több mint száz torokból elhangzó Szózat és a Himnusz tetté emelkedetté ezt a szép ám mégis szomorú októberi napot.

Gróf Tisza István emléktáblaavatás

Az esemény apropója  a kimagasló politikus halálának századik évfordulója,  amikor is az ellene irányult  immár negyedik merénylet végül kioltotta életét. Az emlékhely kiválasztásának oka -mint azt a gyülekezet lelkipásztora az avatáskor említette- egyszerű és kézenfekvő: mert református  és mert (partiumi származású) magyar volt. És teszem hozzá, legelsősorban magyar. Ezért és mindazért amit nemzetéért  tett,  ő a mindannyiunké.  A manapság feléledt “kultúrforradalom” jegyében eljött az ideje, hogy sok elhallgatott, sőt befeketített emlékű hazafi emlékét felélesszük, ha kell akár rehabilitáljuk. Gróf Tisza István emlékét is új életre kell  kelteni, hiszen a XX. század eleji baloldali diktatúra oltotta ki életét és folytatásképp a század végén ránkerőszakolt kommunista rendszerben vörös posztó volt a neve.  Az emléktáblaavatáshoz kapcsolódó előadások ( legelőször a Szőcs Gézáé a Református Gimnáziumban)  célja életének és művének a felidézése és bővebb  ismertetését volt. A meghívott  történészek és előadók: Kereskényi Sándor muzeológus,  Póti Eduárd és Thoroczkay Sándor történelemtanárok az emléktáblaavatás utáni ismertető előadásaikkal jeleskedtek. Az előadássorozatot László Zita és Bogár Barbara színművészek szavalatai és Papp Krisztina kántornő éneke színesítette.

Külön elismerés jár Jánosi Anikónak, aki a  gránittáblát és az írást és  Nyiri Zoltán tanár úrnak aki  plakettet alkotta és adományozta.

 Az agresszív románosítás ellenére, az ünnepségnek helyt adó városrész, a Tisztviselőtelep és a Szigetlanka,  mind a mai napig megőrizte magyar jellegét és befogadó gesztusával  önkéntelenül is üzeni, hogy az is akar maradni.

 

Autómentes Napon a Túr Menti Védett Területeken

Több mint 200 természetszerető vett részt a 11. Autómentes Napon a Túr Menti Védett Területeken. Az Erdélyi Kárpát Egyesület - Szatmárnémeti, Loui's Bike és Primaria Comunei Agris - Egri község Polgármesteri Hivatala által szervezett esemény része volt az országos szervezésű Védett Területek Hetének.
A kerékpáros felvonulás Szatmárnémeti Régi Központjából indult, áthaladt a Sárerdő Természetvédelmi Területen, Mikolán és a Túr Menti Védett Területeken keresztül érkezett Egribe a Vármegye Árka partjára. Itt a résztvevőket nagyon változatos program várta: környezetvédelmi és kézműves foglalkozások, valamint kerékpáros ügyességi verseny a gyermekek számára, Triál bemutató, mobil kiállítás a Túr Menti Védett Területekről és egy tál finom bográcsgulyás.

Forrás: Erdélyi Kárpát Egyesület Saztmárnémeti facebook oldala

Partiumi Magyar Napok Szatmárnémeti

Partiumi Magyar Napok Szatmárnémeti

2018 augusztus 20 - 26

 

 

A programból

2018. augusztus 20., hétfő 22.00 - 23.48
Anyám és más futóbolondok a családból
Mozi
Batthyány / Coposu sétány - rendezvénytér

2018. augusztus 21., kedd 22:00 - 23:44
Aurora Borealis – Északi Fény
Mozi
Batthyány / Coposu sétány - rendezvénytér

2018. augusztus 22., szerda 22.00 - 23.35
Budapest Noir
Mozi
Batthyány / Coposu sétány - rendezvénytér

2018. augusztus 23., csütörtök 22:00 - 23:56
Testről és Lélekről
Mozi
Batthyány / Coposu sétány - rendezvénytér

2018. augusztus 26., vasárnap 21:00 - 22:30
Zárókoncert: Demjén Ferenc
Koncert
Szatmárnémeti Új Főtér, Tarr Beton színpad

 
 A SZERVEZŐK AZ IDŐPONT ÉS A PROGRAMVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJÁK!