Nevezetességek, látnivalók

A Pannónia Szálló A Vígadó és Szálló építésének ötlete 1897-ben vetődött fel, a tervet a város korabeli polgármestere, Hermán Mihály támogatta. A pályázatra 11 pályamű érkezett be. A város legfontosabb feltétele az volt, hogy az épület magyaros jelleget kapjon. 1898 januárjában a városi tanács úgy döntött, elfogadja az építési bizottság javaslatát, és az első díjat a „Szatmár város rajzolt czímere” jeligés pályázatnak ítélte oda. A terveket Bálint Zoltán és Jámbor Lajos készítették. Az építészpáros több magyaros jellegű épületet tervezett, amelyek a Pannóniával rokoníthatók. Az alapok kiásását 1901-ben kezdték meg, 1901. május 11-én helyezték el az alapkövet, és 1902-ben készült el. Az épületet Zsolnay-mázas kerámia díszítőelemek uralják, a homlokzatot sűrű indázatok, élénk színes virágok dúsítják. A tető szintén mázas kerámiaburkolatot kapott, világos és sötétkék lapok váltakozása adja az épület jellegzetességét. Sza tmárnémeti főterének legszebb épülete a magyaros-szecessziós stílusú egykori városháza. Makettje az 1903-as bécsi építészeti világkiállításon második díjat nyert.

    A Nagytemplomként vagy Urunk Mennybemenetele székesegyház néven is emlegetett szatmárnémeti római katolikus székesegyházat Hám János püspök építtette 1830 és 1837 között.A külső építészeti megoldásaiban klasszicista templomot egy előtte álló barokk stílusban felépített plébániatemplom egyes részeinek felhasználásával építették.      

Szatmárnémeti egyik legrégebbi épülete, 1842-ben épült, neogótikus stílusban. Nevét első tulajdonosáról és egyben építtetőjéről, báró Vécsey Miklósról kapta. Hírét elsősorban annak köszönheti, hogy 1711. április 30-án, a Vécsey-ház helyén egykor állt épületben köttetett meg a szatmári béke. Ezt emléktábla örökíti meg az épület belső udvarán. Jelenleg a  Vécsey-ház ad otthont a Szatmári Szépművészeti Múzeumnak.

Szatmárnémeti főterén, az egykori városháza, ma Dacia szálló mögött egy kisudvaron áll a 45 m magas tűzoltó-torony, mely a város egyik jelképe.A Tűzoltó-torony építését 1904-ben fejezték be. Összesen 45 méter magas, a körerkélyig egy vasból készült csigalépcsőn lehet feljutni. Az erkélyt öntöttvasból készült védőkorlát övezi. A díszkupola fából készült, amelyet rézzel borítottak. A kupola csúcsán a város régi címere látható. A toronyból a régi városközpont pompás panorámája tárul elénk.

A színház 1892-ben épült, a maga korában igen korszerűnek számító forgószínpados színpadtechnikával, mintegy félezer férőhellyel. A nagyváradi és a kolozsvári színház mellett Erdély egyik legpatinásabb, máig működő színháza. Jelenleg két tagozata van (román és magyar), erős bérletrendszerrel rendelkezik. A magyar társulat Harag György nevét viseli.    

A város egyik emblematikus épülete. 1830 és 1848 között épült, a 20. század elején átépítették. Eklektikus stílusú épület. Eredetileg a csizmadia céh székhelyéül szolgált, de a város színházi életének is otthont adott, a színház megépüléséig. A közelmúltban felújították.

A monarchiabeli patinás igazságügyi paloták jellemző stílusában épült, a 19. század végén. Oldalszárnya börtönként funkcionál.

A történelmi Németi református temploma volt. Stílusában a Láncos Templomhoz hasonlít. Parkjában épül a Rákóczi Kollégium.

A püspöki palota 1804–1840 között épült, ez alatt többször átépítették, 1851 óta szolgál a püspökök rezidenciájaként. Az épületegyüttes klasszicista stílusú, magában foglalja az egykori Püspöki Levéltár és az egykori Papnevelő Intézet szárnyait is. Legjelentősebb látnivaló a palotában lévő Püspöki Kápolna.

A Püspöki Kápolna nem nyilvános, de látogatható műemlék. Nem csak gipszkazettás mennyezete, szibériai topolyafa-padlózata és padjai, de oltára is híressé tette. A kápolna oltárát az erdődi vár kápolnájából hozatta át Szatmár püspöke. Ez előtt az oltár előtt esküdött örök hűséget Petőfi Sándor és Szendrey Júlia.

A Kossuth-kert  a város legnagyobb, 22 holdas fásított parkja, játszótér, sétányok, kisvasút, mesterséges tó, sziget  található benne. Itt kerül megrendezésre évente a Partiumi Magyar Napok rendezvénysorozat, a gyereknap és számos könnyűzenei koncert is. Egykor állatkert működött benne, de itt állt a híres „Kioszk” épülete is.

A római katolikus Kálvária Templom neogótikus stílusban épült, jezsuita szerzetesek alapították. A város egyik legszebb temploma. Jelenleg a román és a német római katolikus misék folynak benne. A hármas tagolású, uralkodóan függőleges vonalvezetésű, viszonylag egyszerű kompozíciójú mű központi részét a Jézus Szíve szobor uralja. Színhatását dominánsan a fehér és arany jó arányérzékkel kialakított együttese adja. Felületét a gótikus kőcsipkéket idéző sík és szalagdíszek teszik mozgalmassá. 

A  városi közfürdő épülete a Kossuth-kertben áll. 2009-ben teljes felújításon esett át, jelenleg levegő-monitorozási és környezetvédelmi központként funkcionál.

A Dinu Lipatti Filharmónia a Ruha István, híres hegedűművészről elnevezett átjáróból nyílik. Belsőépítészeti megoldásait tekintve a magyaros szecesszió egyik legszebb példája.