Blog - Gyenes Emánuel második lett kategóriájában az idei Dakar-ralin

Az utolsó szakaszt megnyerve, kategóriája összetettjének második helyén zárta az idei Dakar-ralit Gyenes Emánuel „Mani”. A szatmárnémeti motoros elégedett volt a szervízcsapat nélkül versenyző pilóták csoportjában elért eredményével, különösen, hogy a viszontagságos tavalyi év ellenére pályafutása tizenegyedik sivatagi terepraliját is teljesíteni tudta. „Hihetetlen, hogy egy ilyen nehéz év és verseny után sikerült befejeznem a tizenegyedik Dakar-ralimat. A júniusi sérülésem után öt hónapig mankóval jártam, nem tudtam edzeni, de novemberben azt mondtam, hogy meg kell próbáljam az idei Dakar-ralit. A fő célom az volt, hogy végigcsináljam, ezért a kategóriámban elért második hely és a motorosok összetettjében jegyzett 23. hely több, mint amit remélni mertem” – fogalmazott közösségi oldalán Gyenes.

Szatmárnémeti - Kölcsey városa

Szatmárt 1150-ben Zothmar néven említik először. Egyesek szerint neve ez ősi magyar személynévből ered, más vélemények szerint a Szent István korában benne folyó sókereskedésről, Salzmarkt-nak, sóvásárnak nevezték el. Németi város Gizella királynénak, első szent királyunk nejének köszöni létét, aki ide németeket telepített.  A két várost a Szamos választotta el egymástól. Szatmár úgy élte át a középkort, mint minden fontos város, meghódították, lerohanták a törökök és a tatárok, lerombolták, újjáépítették. A 16. század környékén Erdély legreprezentatívabb városai közé számított. 1711. április 30-án itt, a Vécsey-házban írták alá a Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári békét. Szatmár és Németi 1712-ben egyesült, amit 1715-ös szabad királyi városi jogokat adó oklevél szentesített. Szatmárnémetit 1829-ben a megye főjegyzőjévé kiváló költőnket, Kölcsey Ferencet nevezték ki. Azóta mondják Szatmárt "Kölcsey városának".

A Partiumban található Szatmárnémeti (románul Satu Mare) az egykori Szatmár vármegye és a mai Szatmár megye névadója, 1968 óta székhelye. Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés értelmében annak ellenére csatolták Romániához, hogy abban az időben a város lakosságának 95 százaléka magyar anyanyelvű volt.

Szatmárnémeti románok

Román-magyar kapcsolatok, -testvérvárosok.

Virtuális látogatás a Trianon Múzeumban

A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan intézménye, mely az első világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik, és intézményes keretek között mutatja be a trianoni országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát. Ezekből mutatunk be száz múzeumi tárgyat.

Trianon 100 – A centenáriumi év eseményei a Kárpát-medencében

Attól kezdve, hogy a Magyar Országgyűlés a Nemzeti összetartozás évének nyilvánította a trianoni békediktátum 100. évfordulójának évét, számtalan centenáriumi rendezvény emlékezett meg a trianoni országvesztés tragédiájáról. Összefoglaljuk a Kárpát-medencei centenáriumi rendezvényekről szóló híradásokat.

Kárpát-medencei magyar műemlékek, emlékművek sorsa

A trianoni békediktátum következményeként a magyar nemzeti kulturális örökség részét képező jelentős műemlékek, emlékművek rekedtek az utódállamokhoz csatolt területeken, gyakran tragikus sorsra jutva, vagy a megmentésükért folytatott, máig tartó küzdelemre ítélve. Rovatunk a Kárpát-medencei műemlékek sorsát mutatja be.

A külhoni magyar könyvkiadók múltja és jelene

Bár a trianoni békediktátum után nagy hagyományokkal rendelkező, felbecsülhetetlen szellemi értékeket képviselő könyvkiadók kényszerültek az utódállamok fennhatósága alá, de a mostoha körülmények ellenére is jelentős értékekkel gazdagították és gazdagítják ma is az egyetemes magyar kultúrát. Rovatunk a legjelentősebb külhoni magyar könyvkiadók múltját és jelenét mutatja be.

A külhoni magyar történelmi borvidékek, borászatok értéktára

A történelmi magyar borültetvények jó részét elszakította a trianoni békediktátum, ezért a centenáriumi év egyik fontos feladatát teljesítettük, amikor felmértük a magyar történelmi borvidékek helyzetét, rovatunkban a külhoni magyar borvidékeket, borászatokat és boraikat mutatjuk be.

Programajánló

  • Fóris Katalin képeiből nyílt kiállítás a megyei tanács képzőművészeti galériájában
  • Februári programok
  • A Szatmár Megyei Tanács és a Szatmári Képzőművészek Egyesülete szervezésében rendezett tárlatot február 20-ig lehet megtekinteni, viszont a szervezők arra kérik az érdeklődőket, hogy csak a járványügyi előírások szigorú betartásával keressék fel a galériát. Ugyancsak a jelenlegi helyzetre való tekintettek megnyitót sem szerveznek, ennek ellenére az egyesület minden érdeklődőt arra buzdít, bátran tekintse meg a festőnő alkotásait.  

  • Február 12-től, péntektől a nagykárolyi Károlyi-kastélyban lesz látogatható az Ismert párok és szerelmi történetük elnevezésű kiállítás a szerelem hónapja alkalmából. - Február 18-án, csütörtökön 18 és 20 órai kezdettel a Nagykárolyi Városi Színházban Operettgála kezdődik a budapesti Operettszínház művészeinek — Gergely Róbert, Bódi Barbara, Peller Károly — közreműködésével. A belépőjegy egy fő részére 35 lejbe kerül. - Február 20-án, szombaton 13 órától a Nagykárolyi Városi Színházban: Szavalóverseny az anyanyelv nemzetközi napja alkalmából. A belépés díjtalan a rendelkezésre álló helyek függvényében. - Február 23-án, kedden 18 órától a Nagykárolyi Városi Színházban az Amikor a pásztor című magyar nyelvű néptáncelőadás látható a Nagyvárad Táncegyüttes közreműködésével. Jegyek válthatók 15 lejért diákoknak és nyugdíjasoknak, felnőtteknek pedig 30 lejért. - Február 25-én, csütörtökön 18 órától a Nagykárolyi Városi Színházban A 0. kilométerkőnél címmel a Szatmárnémeti Északi Színház Mihai Raicu és Harag György Társulatának koprodukciója lesz megtekinthető. Egy jegy ára 30 lej. A meghirdetett előadásokra jegyek a Nagykárolyi Művelődési Központ irodájában vásárolhatók. Bővebb felvilágosítással 0261.865.006-os telefonszámon vagy a culturacarei@yahoo.com e-mail-címen szolgálnak a szervezők.