Blog - Már jövőre kezdődhet a sztrádaépítés

Egy Szatmárnémetit is érintő, Románia és Magyarország közötti gyorsforgalmi út szükségessége ugyan több mint húsz éve megfogalmazódott már, de az események az utóbbi években gyorsultak fel igazán: az M3-as autópálya leérkezett Mátészalkáig, kiírták a Mátészalka és Csengersima közötti M49-es gyorsforgalmi út második szakaszára is a közbeszerzést, a magyar és a román kormány szakemberei elkezdték az egyeztetést a két ország közötti közlekedésfejlesztésről. A jelenlegi tervek szerint az M49-es gyorsforgalmi út Csenger–Óvári vonalon fogja átlépni az országhatárt, és összekapcsolódik a Szatmárnémeti–Suceava Északi Autópályával — Óvárinál pedig egy újabb határátkelőpontot hoznak létre. A megye, de az egész térség egyik legfontosabb beruházása ez, hiszen gazdasági és turisztikai szempontból egyaránt hozzájárul majd a két régió fejlődéséhez.

Szatmárnémeti - Kölcsey városa

Szatmárt 1150-ben Zothmar néven említik először. Egyesek szerint neve ez ősi magyar személynévből ered, más vélemények szerint a Szent István korában benne folyó sókereskedésről, Salzmarkt-nak, sóvásárnak nevezték el. Németi város Gizella királynénak, első szent királyunk nejének köszöni létét, aki ide németeket telepített.  A két várost a Szamos választotta el egymástól. Szatmár úgy élte át a középkort, mint minden fontos város, meghódították, lerohanták a törökök és a tatárok, lerombolták, újjáépítették. A 16. század környékén Erdély legreprezentatívabb városai közé számított. 1711. április 30-án itt, a Vécsey-házban írták alá a Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári békét. Szatmár és Németi 1712-ben egyesült, amit 1715-ös szabad királyi városi jogokat adó oklevél szentesített. Szatmárnémetit 1829-ben a megye főjegyzőjévé kiváló költőnket, Kölcsey Ferencet nevezték ki. Azóta mondják Szatmárt "Kölcsey városának".

A Partiumban található Szatmárnémeti (románul Satu Mare) az egykori Szatmár vármegye és a mai Szatmár megye névadója, 1968 óta székhelye. Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés értelmében annak ellenére csatolták Romániához, hogy abban az időben a város lakosságának 95 százaléka magyar anyanyelvű volt.

Szatmárnémeti románok

Román-magyar kapcsolatok, -testvérvárosok.

Virtuális látogatás a Trianon Múzeumban

A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan intézménye, mely az első világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik, és intézményes keretek között mutatja be a trianoni országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát. Ezekből mutatunk be száz múzeumi tárgyat.

Trianon 100 – A centenáriumi év eseményei a Kárpát-medencében

Attól kezdve, hogy a Magyar Országgyűlés a Nemzeti összetartozás évének nyilvánította a trianoni békediktátum 100. évfordulójának évét, számtalan centenáriumi rendezvény emlékezett meg a trianoni országvesztés tragédiájáról. Összefoglaljuk a Kárpát-medencei centenáriumi rendezvényekről szóló híradásokat.

Kárpát-medencei magyar műemlékek, emlékművek sorsa

A trianoni békediktátum következményeként a magyar nemzeti kulturális örökség részét képező jelentős műemlékek, emlékművek rekedtek az utódállamokhoz csatolt területeken, gyakran tragikus sorsra jutva, vagy a megmentésükért folytatott, máig tartó küzdelemre ítélve. Rovatunk a Kárpát-medencei műemlékek sorsát mutatja be.

A külhoni magyar könyvkiadók múltja és jelene

Bár a trianoni békediktátum után nagy hagyományokkal rendelkező, felbecsülhetetlen szellemi értékeket képviselő könyvkiadók kényszerültek az utódállamok fennhatósága alá, de a mostoha körülmények ellenére is jelentős értékekkel gazdagították és gazdagítják ma is az egyetemes magyar kultúrát. Rovatunk a legjelentősebb külhoni magyar könyvkiadók múltját és jelenét mutatja be.

A külhoni magyar történelmi borvidékek, borászatok értéktára

A történelmi magyar borültetvények jó részét elszakította a trianoni békediktátum, ezért a centenáriumi év egyik fontos feladatát teljesítettük, amikor felmértük a magyar történelmi borvidékek helyzetét, rovatunkban a külhoni magyar borvidékeket, borászatokat és boraikat mutatjuk be.

Programajánló

  • Téli Szalon
  • Tavaszi vásár kézművesekkel
  • A Szatmár Megyei Tanács, a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal, Szatmárnémeti Városi Tanácsa, valamint a Szatmári Képzőművészek Egyesülete idén is megrendezte a hagyományos Téli Szalon képzőművészeti kiállítást, a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal Képzőművészeti Galériájában. Az április 14-ig látható tárlaton a képzőművészek egyesületének tagjai mutatják be alkotásaikat. Sajnos a hivatalos megnyitó a koronavírus-járvány miatt ez alkalommal elmaradt, viszont a szervezők így is nagy szeretettel várnak mindenkit a kiállítás megtekintésére. Kérésük csupán annyi, hogy mindenki a járványügyi előírásokat betartva, szájmaszkot viselve keresse fel a galériát.

  • Március 26-án vette kezdetét az idei kézműves kiállítás és vásár a központi parkban. Az eseményt az Aranykapu Kulturális egyesület hívta életre, még 2006-ban. A rendezvényen számos kézműves és termelő mutatja be termékeit. A Szatmári termék védjeggyel rendelkezők mellett az Aranykapu Kulturális Egyesület 6 kézművessel van jelen, a kézművesek közül többen bemutatókat is tartanak. A tavaszi vásár egyébként április 3-áig tart.