Blog - Riportkötet a szatmári mesterségekről és mesteremberekről

A riportalanyok kiválasztásában szempont volt az autentikusság, akár egy egész életen átívelő mesterség gyakorlása, átöröklése. Sokkal több személy került be az elmúlt öt év során összegyűjtött adatbázisba, voltak olyanok, akik nem vállalták a beszélgetést, féltek, túl öregek voltak már, vagy időközben meghaltak. A teljes riportokat a https://matusinka.ro/kult/orokseg/ oldalon lehet elolvasni, illetve a matusinka magazin YouTube-csatornáján megnézni. Minden bizonnyal nem teljes a lista, kimaradtak olyan mesterségek, reprezentatív személyek, akik megérdemelték volna, hogy bekerüljenek a kötetbe. Bízom benne, hogy idővel más is kedvet kap, inspirálódik, és folytatódik ez a munka, legalább ilyen alapossággal és lelkesedéssel, ahogyan mi elkezdtük. A könyv és naptár megtalálható lesz a helyi könyvesüzletekben, a karácsonyi vásárban, és megrendelhető a https://matusinka.ro/shop/ oldalról is – mondta a szerző a kötetről.

Szatmárnémeti - Kölcsey városa

Szatmárt 1150-ben Zothmar néven említik először. Egyesek szerint neve ez ősi magyar személynévből ered, más vélemények szerint a Szent István korában benne folyó sókereskedésről, Salzmarkt-nak, sóvásárnak nevezték el. Németi város Gizella királynénak, első szent királyunk nejének köszöni létét, aki ide németeket telepített.  A két várost a Szamos választotta el egymástól. Szatmár úgy élte át a középkort, mint minden fontos város, meghódították, lerohanták a törökök és a tatárok, lerombolták, újjáépítették. A 16. század környékén Erdély legreprezentatívabb városai közé számított. 1711. április 30-án itt, a Vécsey-házban írták alá a Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári békét. Szatmár és Németi 1712-ben egyesült, amit 1715-ös szabad királyi városi jogokat adó oklevél szentesített. Szatmárnémetit 1829-ben a megye főjegyzőjévé kiváló költőnket, Kölcsey Ferencet nevezték ki. Azóta mondják Szatmárt "Kölcsey városának".

A Partiumban található Szatmárnémeti (románul Satu Mare) az egykori Szatmár vármegye és a mai Szatmár megye névadója, 1968 óta székhelye. Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés értelmében annak ellenére csatolták Romániához, hogy abban az időben a város lakosságának 95 százaléka magyar anyanyelvű volt.

Szatmárnémeti románok

Román-magyar kapcsolatok, -testvérvárosok.

Virtuális látogatás a Trianon Múzeumban

A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan intézménye, mely az első világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik, és intézményes keretek között mutatja be a trianoni országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát. Ezekből mutatunk be száz múzeumi tárgyat.

Trianon 100 – A centenáriumi év eseményei a Kárpát-medencében

Attól kezdve, hogy a Magyar Országgyűlés a Nemzeti összetartozás évének nyilvánította a trianoni békediktátum 100. évfordulójának évét, számtalan centenáriumi rendezvény emlékezett meg a trianoni országvesztés tragédiájáról. Összefoglaljuk a Kárpát-medencei centenáriumi rendezvényekről szóló híradásokat.

Kárpát-medencei magyar műemlékek, emlékművek sorsa

A trianoni békediktátum következményeként a magyar nemzeti kulturális örökség részét képező jelentős műemlékek, emlékművek rekedtek az utódállamokhoz csatolt területeken, gyakran tragikus sorsra jutva, vagy a megmentésükért folytatott, máig tartó küzdelemre ítélve. Rovatunk a Kárpát-medencei műemlékek sorsát mutatja be.

A külhoni magyar könyvkiadók múltja és jelene

Bár a trianoni békediktátum után nagy hagyományokkal rendelkező, felbecsülhetetlen szellemi értékeket képviselő könyvkiadók kényszerültek az utódállamok fennhatósága alá, de a mostoha körülmények ellenére is jelentős értékekkel gazdagították és gazdagítják ma is az egyetemes magyar kultúrát. Rovatunk a legjelentősebb külhoni magyar könyvkiadók múltját és jelenét mutatja be.

A külhoni magyar történelmi borvidékek, borászatok értéktára

A történelmi magyar borültetvények jó részét elszakította a trianoni békediktátum, ezért a centenáriumi év egyik fontos feladatát teljesítettük, amikor felmértük a magyar történelmi borvidékek helyzetét, rovatunkban a külhoni magyar borvidékeket, borászatokat és boraikat mutatjuk be.

Programajánló

  • Téli Szalon
  • Tavaszi vásár kézművesekkel
  • A Szatmár Megyei Tanács, a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal, Szatmárnémeti Városi Tanácsa, valamint a Szatmári Képzőművészek Egyesülete idén is megrendezte a hagyományos Téli Szalon képzőművészeti kiállítást, a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal Képzőművészeti Galériájában. Az április 14-ig látható tárlaton a képzőművészek egyesületének tagjai mutatják be alkotásaikat. Sajnos a hivatalos megnyitó a koronavírus-járvány miatt ez alkalommal elmaradt, viszont a szervezők így is nagy szeretettel várnak mindenkit a kiállítás megtekintésére. Kérésük csupán annyi, hogy mindenki a járványügyi előírásokat betartva, szájmaszkot viselve keresse fel a galériát.

  • Március 26-án vette kezdetét az idei kézműves kiállítás és vásár a központi parkban. Az eseményt az Aranykapu Kulturális egyesület hívta életre, még 2006-ban. A rendezvényen számos kézműves és termelő mutatja be termékeit. A Szatmári termék védjeggyel rendelkezők mellett az Aranykapu Kulturális Egyesület 6 kézművessel van jelen, a kézművesek közül többen bemutatókat is tartanak. A tavaszi vásár egyébként április 3-áig tart.